Ahogyan a korábbi blogposztban is írtam, a Diótörő karácsony tervezésében és kivitelezésében Tóth Barbara volt a dekorációval és a teljes látvánnyal kapcsolatban a segítségem. Barbi tavaly nyáron végzett a látványtervező szakon, jelenleg pedig az Operettszínház és a Győri Balett jelmezein dolgozik. Barbit eredetileg a jelmez miatt kerestem meg, hiszen biztos voltam benne, hogy a Diótörő témához nem elég, ha csak egyedi grafikát tervezünk, mint tavaly. Ehhez a témához romantikus hangulatú minivideó és bájos jelmez is kell!
Barbival első lépésben megbeszéltük, hogy nem fogjuk a kisfilmben a teljes Diótörő cselekményt előadni, én már csak mint felnőtt Mária hercegnő (amikor a kis Marika királylánynak álmodja magát) fogok megjelenni a fotókon, a videón. A tervezéskor még szó volt róla, hogy keresünk egy bájos kislányt, akinek Marika ruhácskát készítünk, de ezt végül elvetettem. A fotókon inkább egy hangulatot, egy érzést szerettem volna életrekelteni, nem a teljes történetet, így a kislány jelmezt ugyan nem készítettük el, de azért egy cuki jelmezterv készült hozzá.
A jelmeztervezés előtt több Mária hercegnő jelemzet megnéztünk, a legtöbb esetben rózsaszínben képzelték el ezt a jelmezt, Barbival viszont itt szerettük volna kicsit becsempészni a Flore-os színvilágot, így menta, jégkék és arany színekben gondolkodtunk. Ugyan nekem nagyon tetszettek a csodálatos kikeményített tütük, amik szinte vízszintesen kifelé állnak, de Barbi felvilágosított, hogy a tüll kikeményítése egy külön szakma, és vagyonokba kerül egy ilyen szoknya, így ettől eltekintettünk. Annyi volt a kérésem, hogy a szoknya legyen nagyon dús, habos, igazi balettos hangulatú. Így valahol a két klasszikus balerina szoknya közötti, a saját elképzeléseinkre szabott szoknyát álmodtunk meg, nem a klasszikus tütü, de nem is a hosszabb, romantikus tüll szoknya. Barbi első körben anyagmintákat válogatott össze, majd költségvetést tervezett a ruhához. Az első költségvetéstől hirtelen dobtam egy hátast, úgyhogy kicsit faragtunk a számokon, de még így is ez lett életem legdrágább legszebb ruhája!
A balerinák jelmezénél az esztétikum mellett a funkció is legalább olyan fontos. A ruhának alklamasnak kell lennie a mozgásra és közben nem zavarhatja túlságosan a táncost. Bevallom, hogy ez a szempont nálam nem volt fontos, hiszem nem vagyok táncos, a hangulatot kisebb, gyakorlatot nem igénylő mozdulatokkal szerettük volna megteremteni. Bár nem terveztünk nagy mozgásokat, azért a bizonság kedvéért beszereztem a SANSHA-ból egy testszínű dresszt. A dressz a ruhától teljesen különálló, de kis patenttal összekapcsolható felsőrésszel és a pántja plusz díszítésre adott lehetőséget.
Barbi levette a méreteim, majd szabásmintát készített. a fűzőhöz. A míder alsó része hallcsontocskákkal merevített, hogy szép, kifelé ívelő tartása legyen és még meseszerűbb hatást érjünk el. Barbi hátul cipzárral zárta a felsőrészt, nem klasszikus fűzéssel. A szoknya 40 méter tüllből készült, az alsó rétegekben arany és királykék színű tüllökkel, felül pedig csillogó fehérrel. Gyönyörű, amikor a fehér tüll alól kivillannak a színesebb rétegek! Az én kedvencem mégis a legfelső fehér, menta, arany szegéllyel díszetett rátét. Gyönyörű!
A ruhához díszített spicc cipő, kesztyű, fej és kardísz is készült, ezeket a következő posztban mutatom meg! Barbi a kíváncsiság kedvéért összeszámolta, hogy a teljes jelmez minden díszítéssel mennyi idő alatt készült el. Nos, a végeredmény 110 óra lett. A jelmezt és a kiegészítőket kiállítottam a kávézóban a karácsonyi dekoráció részeként. Élőben is megnézhetitek!